Plébániánk templomai

A lengyeltóti templom

Kisfilm a plébániatemplomról

https://www.youtube.com/watch?v=wriwtd-Lh8U

Gyugy temploma:

A Balaton déli partjának és Somogy vármegyének a legszebb és legjobb állapotban található Árpád-kori temploma található a kicsiny faluban, pár kilométerre a Balatontól.

A később épített nyugati bejárat a Kálvária aljából

A később épített nyugati bejárat a Kálvária aljából (Fotó: Soós Margit, 2014.09.24)

A román stílusú egyhajós, félköríves szentélyű kis templom egy dombon áll és egy több méter magas földsánc veszi körül. Felújítása után a román stílusú részek eredeti állapotukban látszanak. Helyreállították a szentély ablakait, a bélletes bejáratot.

Az eredeti bélletes bejárat déli oldalról

Az eredeti bélletes bejárat déli oldalról (Fotó: Soós Margit, 2015.07.13)

A helyreállítási munkák során kerültek elő a sekrestye és a dongaboltozatú tető részletei, melyeket szintén felújítottak. A templom és a környezete példaértékűen ápolt, gondozott. Ma is rendszeresen használják szertartások végzésére, leghíresebb eseménye a gyugyi búcsú.

Története:

Honfoglaló eleink a diófát „gyugynak” hívták, innét ered a falu neve. A román stílusú templomot I. Izsép, a falu egykori földesura építtette 1231 környékén. Az 1300-as évek elején meghosszabbították, ekkor épült a hármas déli ablaksor is. Ekkor már gótikus stílus jegyek is megjelentek az épületen.

A félköríves szentély

A félköríves szentély (Fotó: Soós Margit, 2015.07.13)

A megromlott állapotú templom feltárása és újjáépítése 1999-et követően kezdődött. Pályázati pénzek segítségével 2001-2002-ben ásatásokat végeztek, ekkor kerültek elő jellegzetes elemei. A kutatások eredményeinek felhasználásával kezdtek hozzá az újjáépítéséhez. 2004.május.23-án ünnepélyes szentmise keretében adták át a falu lakóinak. 2006-ra fejezték be magyar és osztrák régészek a helyszíni bejárást és a sánc felmérését. 2007-ben a dombot, melyen a templom áll, II. János Pál pápáról nevezték el.

A gyugyi templomról készült videó:

https://www.youtube.com/watch?v=J5zPsFwQmjY

(Róka József munkája)

A hácsi templom:

A hácsi katolikusok 1907-ig a lengyeltóti egyházközséghez tartoztak.

1907-ben lett a katolikus közösség formailag és egyházjogilag egyházközség Hácson, mint a lengyeltóti plébánia fíliája.

A lengyeltóti plébános csak a nagyobb egyházi ünnepeken (karácsony, húsvét, búcsú) celebrált misét a katolikus iskolában, egyébként misét hallgatni, gyónni és áldozni be kellett menni Lengyeltótiba.

A kántortanító minden vasárnap délután litániát tartott az iskolában .

Gárdonyban csak búcsúkor mondtak szabadtéri misét, felváltva, az egyik évben Gárdonypusztán a kápolna előtt, később a keresztnél, a másik évben Gárdonyhegyben.

Az 1855-ös kolerajárványban sokan meghaltak a faluban.

A járvány alatt a hácsiak Szent Rókus közbenjárását kérve imádkoztak a betegek gyógyulásáért. A megbetegedések elmúltával – Nagyhácson augusztus közepétől már nem dühöngött a kolera – Szent Rókus kultusz alakult ki a katolikus és az evangélikus közösségben egyaránt.

Minden évben hálaadó istentiszteletet tartottak mindkét templomban Szent Rókus ünnepén, augusztus 16.-án .

A katolikusok közül sokan zarándoklaton vettek részt. Ennek célja az andocsi templom volt, a menet Kisberény felől jött, a hácsiak Gárdony előtt csatlakoztak hozzá. Menet közben egyfolytában imádkoztak és énekeltek.

Szent Rókus (1345-1376) francia ferences rendi szerzetes volt.

Rövid élete folytonos zarándoklattal és a járványos betegségekben szenvedők gyógyulást hozó ápolásával telt el. Az orvosok és a kórházak, a járványos betegségekből kigyógyulók védőszentje.

1952-ben  plébániát alapított a katolikus egyház Hácson, a falu első plébánosa Balázsy Antal ferences rendi szerzetes lett.

A katolikusok 1950-1957 között nagy összefogással templomot építettek.

1953 őszén felszentelték, de csak 1957 novemberére sikerült teljesen befejezni az építését.

A legvadabb „ötvenes” években nem volt egyszerű dolog templomot építeni Magyarországon.

Nem is tetszett az akkori járási és felsőbb párt-, és állami vezetésnek. Megtettek mindent ellene, de végül is nem tiltották meg.

Eredetileg oda tervezték építeni, ahol most a kultúrház áll.

A terület Kanizsai János használatában volt a cselédházakkal együtt.

Az ingatlanokat 1930-ban ötszáz pengő fejében Zichy gróf azzal adta át, hogy a nagyobb cselédházban szegényház legyen. Ez meg is valósult.

A Fő utca felőli telekre pedig azt kötötte ki, hogy oda templomot építsenek.

A falu katolikus egyházközsége nem tudta kifizetni az 500 pengőt, azt Kanizsai tanító úr fizette ki.

Amikor eljött a templom építésének ideje, több okból is elvetették ezt a helyet : először túl közel volt a kocsma ( ahol most is van), másodszor az ellenkező felsőbbség is jobban meggyőzhető volt, ha nem a falu közepére építik.

Volt egy sokkal prózaibb harmadik ok is : nem tudták Kanizsai Jánostól megváltani az ingatlant.

Az új építési telket Bagyarik Géza ajánlotta fel.

Az építkezéshez összefogott a falu apraja-nagyja.

Az evangélikusok is kivették a részüket a munkából, csakúgy, mint a katolikusok az ő templomuk építésekor.

A Kaposvárról kijáró Longauer Imre  plébános úr és Torkos Jenő tanító úr, Koch János, Jancsikics János, Vida István egyházközségi vezetőségi és iskolaszéki tagok szervezték és irányították a munkálatokat.

Adományokat gyűjtöttek, hogy kiegészítsék az egyház lehetőségeit.

A Balaton északi oldaláról uszályokban úsztatták át a piros homokkövet Boglárra, onnan szekerekkel fuvarozták Hácsra a gazdák.

A kőművesmester Heizer János, az ácsmester pedig Geiszt János volt. Szentes Lajos, Schmidt József, Geiszt Ernő, Geiszt Lajos voltak az ácssegédek. Visnyei József a lakatos és műszaki szerelési munkákat végezte.

Az egész falu hordta a követ, a téglát és a maltert.

Vogel Mátyás bíró a háza előtt álló derék akácfát ajánlotta fel, hogy legyen áthidaló a templom bejárata fölé.

A tetőfát a Kacskovicsék béndeki parkjában álló fenyőfák adták.

A sekrestye bútorait a Niczky család, a szentély nagy szőnyegét a Kacskovics család adományozta 1950-ben.

A katolikus templom építői. Balról-jobbra : Geiszt János, somogyvári kispap, Vida István, gamási kispap, Heizer János, Longauer Imre atya, Schmidt József, Hevesi Lajos papnövendék, egy másik kispap, Geiszt Lajos, Koch János, Bagyarik Géza, egy segítő kispap, Jancsikics János.

Az oltárt és a harmóniumot az iskolából hozták fel a templomba.

A templom tornyában két harang lakik, akik a templom felépítéséig haranglábakon szolgáltak. A kisharang először a Krizbacher portán – ma Paksaiék laknak ott – található haranglábon lakott, majd a katolikus iskola haranglábjára költözött nagyobb testvére mellé. A nagyharangot az iskolaalapító fia, gróf Zichy Béla adományozta a gyülekezetnek 1913-ban, és az iskola haranglábján lakott 1953-ig.

Szép freskók örökítik meg az építés folyamatát a templom szentélyében, a hajóban pedig valóságos képregény számol be Szent Erzsébet életéről.

A freskók a ferencesrendi Forró Dezső Kamil atya alkotásai.

A templomot Badalik Bertalan Sándor, a Veszprémi Főegyházmegye püspöke szentelte fel Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére.

A neoromán stílusú kis templom a  freskói miatt fontos helyet foglal el a hazai Szent Erzsébet-templomok között.

Készülődés a templomszentelésre. Még nincs teljesen kész.
Templomszentelés. Középen Badalik püspök úr, mögötte Longauer plébános úr.
A templom 1957-ben
A hácsi római katolikus templom 2009-ben.

A templom felépültével a hácsi katolikus gyülekezet régi vágya teljesült, saját templomuk lett.

Gyermekek szavalnak a templomban 1960 karácsonyán

Gyermekek szavalnak a templomban 1960 karácsonyán

Plébánosai:

  • Balázsy Antal 1952-1967
  • Schrédl Viktor 1967-1974
  • Németh Ferenc 1974-1975.
  • 1975-től Ádám Árpád lengyeltóti plébános
  • 1986-tól Gyuriga Károly esperes látta el a hácsi plébániát.

Kántora: Fábri Mária Balázsy József Jánosné látta el  a kántori feladatokat 1952-1967 között.

Gondnokai: Kacskovics Mihály, Jancsikics János, Balázsy Mária, Fehér Jánosné Nagy Anna, Horváth Józsefné Schmidt Mária.

(Hács község honlapjáról)

Szőlősgyörök temploma:

Az 1700-as évek végén épült templom jó állapotban megmaradt az utókornak.A településen szinte csak katolikusok élnek.A hagyományos búcsút szeptember 8-án tartjuk. A templom előtti keresztet özvegy Teveli Józsefné állíttatta 1894-ben, az önkormányzat 1994-ben újíttatta fel.

Forrás: Szőlősgyörök története (Szerk: Koltay Péter)