A lengyeltóti templom
Kisfilm a plébániatemplomról
https://www.youtube.com/watch?v=wriwtd-Lh8U
Gyugy temploma:
A Balaton déli partjának és Somogy vármegyének a legszebb és legjobb állapotban található Árpád-kori temploma található a kicsiny faluban, pár kilométerre a Balatontól.
A később épített nyugati bejárat a Kálvária aljából (Fotó: Soós Margit, 2014.09.24)
A román stílusú egyhajós, félköríves szentélyű kis templom egy dombon áll és egy több méter magas földsánc veszi körül. Felújítása után a román stílusú részek eredeti állapotukban látszanak. Helyreállították a szentély ablakait, a bélletes bejáratot.
Az eredeti bélletes bejárat déli oldalról (Fotó: Soós Margit, 2015.07.13)
A helyreállítási munkák során kerültek elő a sekrestye és a dongaboltozatú tető részletei, melyeket szintén felújítottak. A templom és a környezete példaértékűen ápolt, gondozott. Ma is rendszeresen használják szertartások végzésére, leghíresebb eseménye a gyugyi búcsú.
Története:
Honfoglaló eleink a diófát „gyugynak” hívták, innét ered a falu neve. A román stílusú templomot I. Izsép, a falu egykori földesura építtette 1231 környékén. Az 1300-as évek elején meghosszabbították, ekkor épült a hármas déli ablaksor is. Ekkor már gótikus stílus jegyek is megjelentek az épületen.
A félköríves szentély (Fotó: Soós Margit, 2015.07.13)
A megromlott állapotú templom feltárása és újjáépítése 1999-et követően kezdődött. Pályázati pénzek segítségével 2001-2002-ben ásatásokat végeztek, ekkor kerültek elő jellegzetes elemei. A kutatások eredményeinek felhasználásával kezdtek hozzá az újjáépítéséhez. 2004.május.23-án ünnepélyes szentmise keretében adták át a falu lakóinak. 2006-ra fejezték be magyar és osztrák régészek a helyszíni bejárást és a sánc felmérését. 2007-ben a dombot, melyen a templom áll, II. János Pál pápáról nevezték el.
A gyugyi templomról készült videó:
https://www.youtube.com/watch?v=J5zPsFwQmjY
(Róka József munkája)
A hácsi templom:
A hácsi katolikusok 1907-ig a lengyeltóti egyházközséghez tartoztak.
1907-ben lett a katolikus közösség formailag és egyházjogilag egyházközség Hácson, mint a lengyeltóti plébánia fíliája.
A lengyeltóti plébános csak a nagyobb egyházi ünnepeken (karácsony, húsvét, búcsú) celebrált misét a katolikus iskolában, egyébként misét hallgatni, gyónni és áldozni be kellett menni Lengyeltótiba.
A kántortanító minden vasárnap délután litániát tartott az iskolában .
Gárdonyban csak búcsúkor mondtak szabadtéri misét, felváltva, az egyik évben Gárdonypusztán a kápolna előtt, később a keresztnél, a másik évben Gárdonyhegyben.
Az 1855-ös kolerajárványban sokan meghaltak a faluban.
A járvány alatt a hácsiak Szent Rókus közbenjárását kérve imádkoztak a betegek gyógyulásáért. A megbetegedések elmúltával – Nagyhácson augusztus közepétől már nem dühöngött a kolera – Szent Rókus kultusz alakult ki a katolikus és az evangélikus közösségben egyaránt.
Minden évben hálaadó istentiszteletet tartottak mindkét templomban Szent Rókus ünnepén, augusztus 16.-án .
A katolikusok közül sokan zarándoklaton vettek részt. Ennek célja az andocsi templom volt, a menet Kisberény felől jött, a hácsiak Gárdony előtt csatlakoztak hozzá. Menet közben egyfolytában imádkoztak és énekeltek.
Szent Rókus (1345-1376) francia ferences rendi szerzetes volt.
Rövid élete folytonos zarándoklattal és a járványos betegségekben szenvedők gyógyulást hozó ápolásával telt el. Az orvosok és a kórházak, a járványos betegségekből kigyógyulók védőszentje.
1952-ben plébániát alapított a katolikus egyház Hácson, a falu első plébánosa Balázsy Antal ferences rendi szerzetes lett.
A katolikusok 1950-1957 között nagy összefogással templomot építettek.
1953 őszén felszentelték, de csak 1957 novemberére sikerült teljesen befejezni az építését.
A legvadabb „ötvenes” években nem volt egyszerű dolog templomot építeni Magyarországon.
Nem is tetszett az akkori járási és felsőbb párt-, és állami vezetésnek. Megtettek mindent ellene, de végül is nem tiltották meg.
Eredetileg oda tervezték építeni, ahol most a kultúrház áll.
A terület Kanizsai János használatában volt a cselédházakkal együtt.
Az ingatlanokat 1930-ban ötszáz pengő fejében Zichy gróf azzal adta át, hogy a nagyobb cselédházban szegényház legyen. Ez meg is valósult.
A Fő utca felőli telekre pedig azt kötötte ki, hogy oda templomot építsenek.
A falu katolikus egyházközsége nem tudta kifizetni az 500 pengőt, azt Kanizsai tanító úr fizette ki.
Amikor eljött a templom építésének ideje, több okból is elvetették ezt a helyet : először túl közel volt a kocsma ( ahol most is van), másodszor az ellenkező felsőbbség is jobban meggyőzhető volt, ha nem a falu közepére építik.
Volt egy sokkal prózaibb harmadik ok is : nem tudták Kanizsai Jánostól megváltani az ingatlant.
Az új építési telket Bagyarik Géza ajánlotta fel.
Az építkezéshez összefogott a falu apraja-nagyja.
Az evangélikusok is kivették a részüket a munkából, csakúgy, mint a katolikusok az ő templomuk építésekor.
A Kaposvárról kijáró Longauer Imre plébános úr és Torkos Jenő tanító úr, Koch János, Jancsikics János, Vida István egyházközségi vezetőségi és iskolaszéki tagok szervezték és irányították a munkálatokat.
Adományokat gyűjtöttek, hogy kiegészítsék az egyház lehetőségeit.
A Balaton északi oldaláról uszályokban úsztatták át a piros homokkövet Boglárra, onnan szekerekkel fuvarozták Hácsra a gazdák.
A kőművesmester Heizer János, az ácsmester pedig Geiszt János volt. Szentes Lajos, Schmidt József, Geiszt Ernő, Geiszt Lajos voltak az ácssegédek. Visnyei József a lakatos és műszaki szerelési munkákat végezte.
Az egész falu hordta a követ, a téglát és a maltert.
Vogel Mátyás bíró a háza előtt álló derék akácfát ajánlotta fel, hogy legyen áthidaló a templom bejárata fölé.
A tetőfát a Kacskovicsék béndeki parkjában álló fenyőfák adták.
A sekrestye bútorait a Niczky család, a szentély nagy szőnyegét a Kacskovics család adományozta 1950-ben.
Az oltárt és a harmóniumot az iskolából hozták fel a templomba.
A templom tornyában két harang lakik, akik a templom felépítéséig haranglábakon szolgáltak. A kisharang először a Krizbacher portán – ma Paksaiék laknak ott – található haranglábon lakott, majd a katolikus iskola haranglábjára költözött nagyobb testvére mellé. A nagyharangot az iskolaalapító fia, gróf Zichy Béla adományozta a gyülekezetnek 1913-ban, és az iskola haranglábján lakott 1953-ig.
Szép freskók örökítik meg az építés folyamatát a templom szentélyében, a hajóban pedig valóságos képregény számol be Szent Erzsébet életéről.
A freskók a ferencesrendi Forró Dezső Kamil atya alkotásai.
A templomot Badalik Bertalan Sándor, a Veszprémi Főegyházmegye püspöke szentelte fel Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére.
A neoromán stílusú kis templom a freskói miatt fontos helyet foglal el a hazai Szent Erzsébet-templomok között.
A templom felépültével a hácsi katolikus gyülekezet régi vágya teljesült, saját templomuk lett.
Gyermekek szavalnak a templomban 1960 karácsonyán
Plébánosai:
- Balázsy Antal 1952-1967
- Schrédl Viktor 1967-1974
- Németh Ferenc 1974-1975.
- 1975-től Ádám Árpád lengyeltóti plébános
- 1986-tól Gyuriga Károly esperes látta el a hácsi plébániát.
Kántora: Fábri Mária Balázsy József Jánosné látta el a kántori feladatokat 1952-1967 között.
Gondnokai: Kacskovics Mihály, Jancsikics János, Balázsy Mária, Fehér Jánosné Nagy Anna, Horváth Józsefné Schmidt Mária.
(Hács község honlapjáról)
Szőlősgyörök temploma:
Az 1700-as évek végén épült templom jó állapotban megmaradt az utókornak.A településen szinte csak katolikusok élnek.A hagyományos búcsút szeptember 8-án tartjuk. A templom előtti keresztet özvegy Teveli Józsefné állíttatta 1894-ben, az önkormányzat 1994-ben újíttatta fel.
Forrás: Szőlősgyörök története (Szerk: Koltay Péter)
